1973 nyarán minimális, egy pontos hátránnyal lekéstük a megyei első osztályt. Örök riválisunk Érsekcsanád megelőzött bennünket. Az elmaradt feljutás átmeneti csalódást okozott, amit hamar kihevertünk. Nem volt idő nyalogatni sebeinket, rövid pihenő után még nagyobb elszántsággal vágtunk neki az 1973-74-es bajnoki évnek. A kitűzött cél egyértelműen a bajnokság megnyerése volt. Varga Imre edző felhasználva az előző év tapasztalatait ehhez igazította edzéstervét és semmit sem bízott a véletlenre. A csapat már tavasszal bebizonyította, hogy kész a nagyobb feladatokra, s a mindig erős fizikai megterhelés mellett a technikai elemek finomítása kapott nagyobb hangsúlyt. A stabil kerethez Bajáról csatlakozott Kámán László és az ifiből Tóth II. (közismerten Maxi Laci), Szente és Bogárdi még a katonaidejét töltötte. Kalocsán kezdtünk, a bajnokesélyesek között számontartott Honvéd Szamuely SE. ellen, s Marusa góljával 1:0-ra nyertünk. A rajt tehát jól sikerült, a folytatás pedig nagyon sokunk számára felejthetetlen. A bajnoki év eseményeinek visszaadásához e lap teljes terjedelme is kevés lenne, így a lehetséges tömörítést a "Petőfi Népe" sportoldalának vastagbetűs, vezető címeihez igazítom. Kerek negyven év telt el azóta, s egyszer sem fordult elő, hogy Sükösd egy szezonban nyolcszor szerepeljen a hét kiemelten fontos hírei között. A hatodik fordulóban kerültünk először a figyelem központjába: "A MEGYEI II. OSZTÁLYBAN MEGERŐSÍTETTE VEZETŐ HELYÉT DUNAPATAJ ÉS SÜKÖSD". A már említett kalocsai győzelmet további öt követte (Kisszállás 3:1, Katymár 2:1, Kelebia 14:0! Ez olyan eredmény, amely megköveteli a góllövők felsorolását: Bajai (4), Lógó A (3), Kollár (2), Tóth (2), Marusa (2) és egy öngól. A lendület megmaradt, s az újságban megint mi következtünk: "A MEGYEI II. OSZTÁLYBAN SÜKÖSD A 10. FORDULÓ UTÁN IS PONTVESZTESÉG NÉLKÜL ÁLL". Garán nyertünk 2:0-ra, Bátya 6:0, benne Páncsics mesterhármasával. Kunbaján is folytatódott a jó széria 4:1, Mélykút következett itthon 3:1. A következő öt fordulóban is futott a szekér, nem találtunk legyőzőre, így "A MEGYEI II. OSZTÁLYBAN A KECSKEMÉTI MÁV ÉS SÜKÖSD AZ ŐSZI ELSŐ". Csávoly 1:0, Honvéd Kinizsi SK. Baja 4:0, Bácsbokod 2:0, Szakmáron hullajtottuk el az első pontot 0:0, így a 14 megnyert és egy döntetlen mellett 29 ponttal az első helyen zártuk a szezont, 7 ponttal a Szamuely SE. előtt, ami bizonyította, hogy jó úton haladunk kitűzött célunk felé és bajnokesélyesként vártuk a tavaszt. A sikerre éhes gárda már januárban megkezdte az alapozást, hóban, fagyban, sárban rótták a véget nem érő köröket, s ami nagyon fontos, feltétel nélkül elfogadták, amit a "MESTER" megkövetelt, annak meglesz az eredménye. Vakon hittek neki, s a tavasz őt igazolta. Már a második fordulóban jött a vastag betűs cím: "TÍZ PONT SÜKÖSD ELŐNYE", miután 2:1-re nyert Kiskunhalason a MÁV ellen és 2:0-ra Madarason. A Gara elleni 4:2-es siker után már elkényeztettek bennünket, újra rólunk szólt főcím: "SÜKÖSD A 17. FORDULÓ UTÁN IS MEGŐRIZTE VERETLENSÉGÉT". Hálából Bátyán parádéztunk 6:0, akárcsak ősszel Sükösdön (Benne Páncsics mesterhármasával). Talán túl sok volt már a jóból, amikor bekövetkezett az első vereség, amire a futball törvényei szerint számítani lehetett, csak éppen most nem és nem a 14. helyen álló Kunbaja ellen. Hazai pályán kaptunk ki 2:1-re. A megingást újabb 2:0-ás vereség követte Császártöltésen. Léket kapott a sükösdi zászlós hajó. Mélykúton ugyan 2:0-ás győzelemmel sikerült válaszolni a kétkedőknek, sikerrel gyűjtöttük be a két pontot a Kinizsi ellen, viszont Bokodon jött a harmadik, kínos 1:0-ás vereség. A hullámvölgyből Csávolyon kapaszkodtunk ki, 1:0-ra nyertünk, a főcím már újra megnyugtató volt: "SÜKÖSDNEK MÁR CSAK NÉGY PONT KELL A BAJNOKSÁGHOZ". A következő vasárnap kiderült, hogy kettő is elég, mert 500 sükösdi szurkoló legnagyobb örömére megnyertük a Szamuely SE. elleni rangadót 3:1-re. A nagyon értékes gólokat Marusa, Kollár és Katus szerezte, így a hírlapnak adva volt az új cím: "SÜKÖSD MÁR MEGNYERTE A BAJNOKSÁGOT", mégpedig három fordulóval a bajnokság befejezése előtt, így innen már örömfoci következett: Kisszállást 7:2-re (itt Kollár triplázott), Katymárt 3:2-re vertük. A befejezés pedig elegáns 4:0 a mindig veszélyes Szakmár ellen. Jöhetett az ünneplés és az újság: "LAKITELEK ÉS SÜKÖSD JUTOTT A MEGYEI ELSŐ OSZTÁLYBA" történetében először, nyolcpontos előnnyel Gara előtt. A lehetséges 56 pontból 49-et szereztünk, 78 gólt lőttünk 25 ellenében. Az évzárót az eredményhez méltó módon ünnepeltük meg. Az edző és a vezetők szavazata alapján Kovács Mihály lett az év labdarúgója. A gólkirályi címet Tóth László szerezte meg 16, őt Páncsics követte 15 és Kollár 14 találattal.
Ifjúsági csapatunk is remek évet zárt Bujdosó Márton edző vezetésével a második helyen végzett 44 pontjával a 45 pontos Bácsbokod mögött. Az év ifjúsági labdarúgója Sudár József, második Radics Mihály (megyei ifjúsági válogatott), harmadik Radics József (I.). A góllövő listán első Sudár 44, második Balázs István 17, harmadik Radics Mihály, Csécsey Tibor és Vörös József egyaránt 14-14 találattal. Jó évet zártunk, kitűzött célunkat elértük, beléptünk az "ígéret földjére", a megyei első osztályba. Nagy idők nyitánya, s a jövő garanciája volt ez a siker.
A bajnokcsapat 1973-74-ben
Álló sor: Varga Imre edző, Kuzmann József, Balázs Lajos, Lógó András, Nagy Kálmán, Kovács Mihály, Bajai Péter, Katus Sándor, Laszinger Mihály és Borsay Győző vezetők
Guggolnak: Sudár József, Kollár András, Szabó Antal (Johstone), Tóth László, Marusa József (Bice), Kámán László
Hiányzik: Páncsics József, Tóth Gyula, Csordás János, Csécsey Tibor
Varsányi József
