11. rész




1971 nyarán Sükösd megnyerte a járási bajnokságot, s innen indult történetének eddigi legsikeresebb szakasza. Bada Pál járási sportfelügyelő jóslata bevált: ez a csapat valóban hallatott magáról, meg- és elismerték Bács-Kiskun megyében. Sükösdre oda kellett figyelni! Ritka adománya a sorsnak, amikor minden úgy összejön, mint akkor. Megvolt a biztos pénzügyi háttér, amelyet nagy részben a Hosszúhegyi Állami Gazdaság biztosított, de erejéhez mérten támogatta az egyesületet a termelőszövetkezet, a községi tanács, a vízi szárnyas telep, tőzegbánya, paprikamalom és a földműves szövetkezet is. Megvolt a már tapasztalt vezetőség, amely egyetértésben dolgozott a kitűzött célokért. Munkáját nemcsak a minél jobb helyezés elérése jelentette, azt hiszem ettől több volt! Visszatekintve csak reménykedni tudok abban, hogy valamivel mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy a csapat tagjai milyen emberekké váltak. Ezzel persze nem állítom, hogy csupa szeplőtlen fogantatás töltötte meg az öltözőt, de léteztek alapvető normák, amelyeket a meghatározó többség elfogadott és betartott. Alapvetésünk a rend és fegyelem volt, de legalább olyan fontosnak tartottuk a baráti közösség fenntartását, a jó hangulat megőrzését is, melyekhez mindig találtunk ötleteket. A biztos háttér és az elszánt vezetőség, ha nem akkor, és főleg, hogy egyszerre jelenik meg 16-18 olyan tehetséges fiatalember, ami 50-100 évben egyszer fordul elő egy 4000 lélekszámú községben. Ezt csak segítette, hogy ezeknek a fiúknak volt biztos munkahelyük és megélhetésük. Nagy részüket magam köré gyűjtöttem az állami gazdaságba. Volt év, amikor az edzések látogatásához 12-13 futballista munkaidő kedvezményhez kellett meggyőzni cégen belüli főnökeiket. Nem volt oda mindegyik a futballistákért, de a diplomácia működött a háttérben. Igazából csak ma értékelhető pluszt jelentett, hogy helyben tanultak szakmát, nem kellett elhagyniuk szülőfalujukat, ha mégis (katonaság, egyetem, főiskola), utána hazajöttek és itthon boldogultak. Az előrelépéshez megtaláltuk azokat az edzőket, akik a csapat élén magukévá tették a vezetőség elvárásait és élni tudtak a kedvező adottságokkal. Hárman váltották egymást: Nagy Ferenc, a korábbi sükösdi játékos, Varga Imre NB II-es múlttal Bajáról és az ifi csapatunkkal már bajnokságot nyert sükösdi Mourinho, Bujdosó Márton. A három teljesen eltérő karakter egy dologban megegyezett: teljes odaadással, szívvel-lélekkel szolgálta is sikerre vitte a sükösdi futballt. Munkájuk megérdemelne egy külön fejezetet, amelyre egyszer talán még visszatérhetünk. A feltételek sorát a nagyszámú (300-1200 fő közötti) lelkes közönség zárja, ők is megtették a magukét. A falu büszke volt fiaira! A kitartó lelkesedés folytatódott a járási bajnoki cím megszerzése után is, de az átütő siker egy évet még váratott magára. A cél a megyei I. osztály volt, már a megyei II. osztályba jutásunkkor is. A csapatot Varga Imre vezette, a felkészülésben magas követelményeket állított, kemény munka folyt heti három kötelező edzéssel. Az eredmények valamivel mégis elmaradtak a nagy várakozástól, bár a csapat végig versenyben volt a bajnoki címért. Négy, szinte azonos képességű együttes (Gara, Érsekcsanád, Császártöltés, és Sükösd) vetélkedőjéből ősszel Gara fordult az első helyen 21 ponttal, mi a hatodikon 17-tel. 1973 tavasza már jobban sikerült, a mindig nagyszámú közönség színvonalas, izgalmas mérkőzéseket láthatott. Sükösdön Kelebiát 5:0-ra, Csávolyt 8:2-re, Kisszállást 7:0-ra intéztük el, legyőztük két riválisunkat Érsekcsanádot és Császártöltést is, egyaránt 1:0-ra. Az Érsekcsanád ellenit 1200 néző látta. Becsúszott viszont két elkerülhetőnek látszó vereség: Garán vesztettünk 1:0-ra, Baján nem bírtunk a Honvéd Kinizsivel, ahol a katonaidejét töltő kiváló kapusunk Szente Pista volt a mezőny legjobbja. A nagyon izgalmas véghajrában derült ki, hogy az ősszel elvesztett négy mérkőzés egyikének megnyerése is elegendő lett volna a bajnoki címhez. A rangadót az utolsó fordulóban Érsekcsanád és Császártöltés játszotta és Csanád az utolsó pillanatban 3:2-re nyert - ezúttal 1500 néző előtt. Így déli szomszédunk és örök riválisunk 42 pontjával felkerült a megyei I. osztályba. Második Császártöltés ugyancsak 42 ponttal, de gyengébb gólarányával és otthonában Csanádtól elszenvedett őszi vereségével alulmaradt, Sükösd 41 ponttal a harmadik. Gólerős csatársorunk 58 góljából Németh J. (Göröcs) 17-et, Páncsics J. 16-ot, Kollár 9-et szerzett. Minimális hátránnyal még lekéstük a megyei I. osztályt... de a csapat már jó volt!

Még a megyei II. osztályban 1972-73

Álló sor: Laszinger Mihály vezető, Balázs Lajos, Lógó András, Katus Sándor, Nagy Kálmán, Kovács Mihály, Varsányi József vezető

Középső sor: Borsay Győző elnök, Kollár András, Sudár József, Marusa József, Páncsics József, Szabó Antal (Jonstone)

Elöl: Tóth László, Kuzmann József, Bajai Péter

Varsányi József


2014-09-08 23:32


Vissza